Ahhoz, hogy egy ponty egy csalit felvegyen és megegyen, néhány skót tudós szerint a következő faktoroknak kell összehangolódnia:

Külalak:
Nagyság, forma, szín. Hogy az anyag tápláléknak néz-e ki (napközben!) az a ponty tapasztalatától függ. A Weseren például néhány barátommal igazolni tudjuk, hogy a naiv pontyok nem az első pillanattól kezdve veszik fel a bojlikat. Ezzel ellentétben egy szűz állóvízen két óra után már tudtam halakat fogni a bojliaimmal és elsőként a bizonyítottan legnagyobbat is kifogtam.
Illat: Távérzék, a halak az "ízt" is tudják távérzékként használni (5m).
Érzés: Milyen "érzése" van az anyagnak? Kemény vagy puha, nedves vagy száraz, érdes vagy sima?
Íz: Közeli-érzék, kiválogatás a szájban.

Általános követelmények a csontos halak táplálékfelvétel-stimulációjára:
(tehát minden halnál kivéve a cápa és a rája, mert ezek porcos halak):
- alacsony molekulasúly (<1000g/mol)
- vízben oldódó
- N-tartalmazó ( tehát a proteinfrakcióból eredő)
- amfoter (kettős jellegű) (úgy mint például az aminosavak és származékai)

Tehát általánosan nézve olyan anyagok jöhetnek szóba mint a betain, aminosavak, aminosav-származékok, ionosin és a származékai. Itt válik világossá, hogy a logikus gondolkodás már mennyire előrevitt minket az irodalom megtekintése előtt. Az is biztos, hogy az ingerküszöbnek nagyon alacsonynak kell lennie, ezért néhány kevés molekula elég egy íz vagy illet reakcióhoz. Francia tudósok vizsgálatai alapján a fürge cselle a glükózt 1583-szor jobban érzi (íz) mint az ember, de a szaharinnál ez az érzékenység csak 153-szoros. Az európai pontyok nagyon érzékenyek az ecetsavra és a sucrose-ra, viszont kevésbé érzékenyek a kininre (keserűanyag). Az ízlelőbimbók 114 idegszála közül csak 79 reagál a cukor által keltett ingerre, a többiek csak a konyhasóra és a kininre reagál.

Aminosavak:
Az aminosavakat ízben és illatban egyaránt érzékelik. Egy 17-L aminosavból álló keveréket (selyemhernyó kivonatból) a japánok pontyok táplálékattraktorként azonosították. A természetes kivonat sokkal hatékonyabb volt, mint a mesterséges keverék. Ez bizonyára általános érvényű. Inkább természetes mint mesterséges anyagokat alkalmazzunk tápként (táplálékként). Majdnem minden természetes táplálékokból készült kivonatot a nagyon pozitívan érzékeltek, tehát mint bojlialapanyag előnyben kell részesíteni. A legeffektívebbek az orosz kutatások alapján a szúnyoglárva-kivonatok. A természetes táplálék szabad aminosavakat bocsát ki magából. Nem akarjuk túlzásba vinni a részletezést. Az aminosavak képezik a legfontosabb természetes táplálékstimulálókat. Ízanyagként a japánok 0,001 mol- 10-9 mol koncentrációnál a következő L-aminosavakat (léteznek D-aminosavak is, de ezek nem hatékonyak) fedezték fel. 10-3 mol-tól nem emelkedik az attraktivitás.

L-Prolin (a legeffektívebb az ízben, kevésbé hatékony az illatban)
L-Alanin
L-Cystein
L-Glutaminsav
L-Glycin

Továbbá a glycin származéka a betain (a japánok által kimutatva-igazolva). De ehhez majd később többet. A megadott ingerküszöb a glycin estében, amely 75g/mol súllyal rendelkezik, 0,075g/l-ig érzékelhető. 0,075g/l-től nem következik be fokozódás az attraktivitásban. A japánok egy kísérletben kiderítették, hogy az L-Cystein a pelletnél 4,27 µg minimumkoncentrációnál stimulálóként hat. A tubifex kivonat 500mg/l-es koncentrációnál magasan attraktívan hat, szúnyoglárva-kivonat csupán 0,00001-0,1mg/l-es koncentrációnál még hatékonyabb. Az oroszok kiderítették hogy a cystein, aspargin, glutaminsav, theronin és az alanin stimulátorok (L-formában). A franciák vizsgálták a ponty illatérzékét. Az L-Aspargin és az L-Glutamin magasabb koncentrációban, mások csak a legkisebb koncentrációban érzékelhetőek (10-5 től 10-6 molig). Általában az illat ingerküszöbe 10-6 tól 10-9 molnál van.

Az aminosavak gyakran csak kombinációban hatnak. Horgászként arra a következtetésre kell jutnunk, hogy azok a hozzávalók, amelyekben nagy mennyiségben vannak szabad aminosavak, nagyon jó összetevők. Ilyen pl. a vérliszt, vérplazma, májliszt, de a hús és a halliszt, kazein és a laktalbumin, a természetes kivonatok mint a Green Lipped Mussel vagy a vízben oldódó halproteinek. A főzéssel a bojliaink és a proteinek feltárulnak, illetve denaturálódnak és az aminosavak könnyebben tudnak kioldódni a csalikból. A csali szerkezetének lazának kell lennie és nem túl keménynek. Csali adalékokként a felsorolt aminosav keverékek nagyon ígéretesek. Ízben gyakran csak kevés aminosav hatékony és ezek is csak fajta specifikusan hatnak, míg illatban több aminosavat érzékelnek, ezek kevésbé fajta specifikusak. Hogy a bolti termékek mennyi aminosavat tartalmaznak, azt nem tudjuk.

Ha ilyeneket tartalmaznak, akkor nagyon jók (Sense Appeals, itt hatnak az aminosavak, nem az illatanyag, természetes anyagok mint a Reaction Compound Rod Hutchinson-tól, Ambio). A legtöbb kész bojli olyan kevés proteint tartalmaz, hogy nagyon kevés olyan csalogató hatása van, amit az alapanyagok maguk mutatnak fel. Natriumglutamat is hatásos lehet (étvágy stimulátorokban is nagy mennyiségben van jelen). A főzési időt a lehető legrövidebben kell tartani, mivel a vízben oldódó anyagok (íz anyagok) a csalikból kiáramlanak és bizonyos aminosavak szénhidrátokkal már nem oldható kötéseket képeznek (maillard reaktion) és összességében a proteinek és az aminosavak felhasználhatósága romlik. Ez egy kemény falat volt, ugye? De Ti akartátok!

További kimutatott attraktorok a pontyoknál:
A japánok kiderítették, hogy a dimethyl-beta-propiothetin (DMPT) erős táplálékattraktor a pontyoknál. (erősebb, mint néhány aminosav) Általánosságban minden "gerinctelen" állatból készült természetes kivonat kiváló attraktor, mint a kagylókból, rákokból... A rák és a gilisztakivonat jobb attraktor, mint a hal és a kagylókivonat. Az anyagok vonzereje drasztikusan csökken az idővel, ezért csak friss anyagokat használjunk.

Sók és cukrok:
Egy japán tudós talált a szájüregben olyan receptorokat, amelyek kifejezetten az sóoldatokra reagálnak (nátrium). Sók egy- vagy kétértékű kationokkal illat stimulációként hatnak, a háromértékűek el-ijesztően hatnak. A konyhasó a pontynál nem stimulátor. Egy német tudós kiderítette, hogy a felnőtt pontyok a semleges ízt előnyben részesítik a sóssal szemben. De azt is el kell mondani, hogy az elutasítás 10%-os sótartalomtól lépett fel.
A felnőtt pontyok az 50%-os cukortartalmat is elutasítják. Sőt, a német szerző még azt is mondja, hogy a pontyok az édes, savanyú és a keserű ízt is elutasítják. Mindenekelőtt az édes (édesítő Assugurin, étkezési cukor) elutasítása bámulatos. Ezt a nagyon erős elutasítást csak a pontylárváknál sikerült megállapítani 50%-os tartalomnál. A pontylárvák szívesen veszik fel a sós ízt. A japánok, megfigyelték, hogy különböző carbonsavakat, úgy mint a citromsavat a pontyok érzékelik, ugyan úgy mint a nukleotidokat.

Fűszerek:
Itt hiányoznak a tudományos vizsgálatok. Egy neves tápkészítő cég a halivadékoknak való tápja fűszereket tartalmaz stimulátorként. Ezek a dolgok sokszor cégtitkok és a haltáplálkozásban még sok dolog van amit fel kell fedezni. A mi tapasztalataink alapján a fűszerek a pontyoknál nagyon hatékonyak. Nálunk egy fűszer-májliszt keverék nagyon bevált. Ki nem ismeri a Robin Redet, melynek a fogóssága is a fűszereken alapszik. Mivel a fűszerek természetes adalékanyagok, ezért maximum 10%-os tartalmat ajánlunk a keverékben. A bojlinak lehet nyugodtan erős íze, ez nem zavarja a pontyokat.

Betain:
Ezt a szót egy ideje úgy kezelik horgászkörökben mint egy titkot. Mi igaz ebből? A mi véleményünk szerint a betaint Angliában évek óta titkos fegyverként vetik be. Elképzelhető, hogy néhány kész bojli sikere a betainon, mint attraktor alapszik. Néhány éve figyeltek fel egyre többen a horgászkörökben a betainra. Ez végül is nem csoda, mivel a tudományban a 70-es évek óta használják a betaint attraktorként táp-pelletekben, azért, hogy a tenyészhalaknál (nem a pontynál, ahhoz túl olcsó) egy magasabb táplálékfelvételt érjenek el. A betainról relatív könnyen lehet szerezni információkat. Ezeket az információkat eljuttattam Jürgen Mayernek (M+M baits) és ő lett az első német kereskedő aki kínálatába felvette a betaint.

Figyelem: nem minden betain hatásos. Nagyon sokféle létezik. Oldott formájú betaint nem ajánlott használni. Itt a csalás veszélye túl magas. Sajnos a cégek nem adják meg, hogy milyen betaint alkalmaznak. Hatékony, egy "abszolút" attraktor mint ízanyag kizárólag csak a glycin-betain, vagy N-trimethylglycin. Ez a glycin aminosav betainja. Vannak hatás nélküli betainjai más aminosavaknak is mint a ornithin vagy histidin. De figyelembe kell venni, hogy a táplálék stimulátor minden halfajtánál különböző, tehát egy pisztráng-stimulátor messze nem biztos, hogy ponty-stimulátor is. Ugyanígy viselkednek az íz erősítők a haszonállatoknál (pl. tej-ízanyagok borjaknak). Ezek a stimulátorok hatnak a borjúnál de a pontynál nem!!!

A pontynál a glycinbetain a hatékony anyag. A szakboltokban többek között betain HCL-t (hydrochlorid) kínálnak. Mi ezzel nem sok mindent tudunk kezdeni. Éppenséggel lehetséges, hogy ez a betain glycinbetain és vízzel és klórral kikristályosodik és ha ismét vízzel találkozik hatékony betainná alakul át. Valószínű, hogy a glycinbetaint különböző nevek alatt kínálják. M+M baits pl. betain anhydrost forgalmaz, egy glycinbetain amely úgy viselkedik mint ahogy a betain HCl-nél feltételezzük. Betain anhydros-t cukorrépából nyerik, tehát a hatékony glycinbetain. Ezt megmutatta a gyakorlat is. De erről inkább Jürgen írjon. Ezzel csak azt szeretnénk mondani, hogy nagyon oda kell figyelni, hogy melyik betaint vásároljuk meg.

A hatékony glycinbetain természetes formában többek között cukorrépában, árpában, búzában, borsóban, lencsében, gilisztában, rákokban, hallisztben (csontos halakban kisebb részben), természetes kivonatokban gerinc nélküli állatokból, májban és vesében van jelen. Na "kapcsoltatok"??? Most már tudjátok miért olyan jó alapanyag a májliszt, kagylókivonat, hal és húsliszt? Ezek az alapanyagok adják le a vízben oldódó betaint a vízbe, amit a halak érzékelnek, amelyektől szinte megőrülnek. Ezek az igazi flavour-ok (illatanyagok) nem a mesterséges eperillat. Ken Townley (1998) a könyvében "Carp Baits" azt írja a betainhoz: "A betain minden idők legjobb attraktora... inkább kimennék nadrág nélkül a házból, mint hogy a jövőben olyan pontycsalival horgásszak amely nem tartalmaz betaint." Majdnem minden csali tartalmaz betaint az alapanyagok végett, de ha tiszta betaint rakunk a keverékbe vagy a dip-be akkor ezzel tovább javíthatjuk a csalinkat. A betain és az aminosavak az igazi illat és ízanyagok! De az arányok nem olyan egyszerűek mint ahogy gondolnánk. Különböző halfajoknál egy betainból és L-aminosavból álló keverék bizonyult a legjobb attraktornak, jobbnak mint a tiszta betain. A japánok egy betainból, aminosavakból és L-Aspartat-Natrium- ból álló keveréket fedeztek fel mint attraktor, míg a betain önmagában 10-8-tól 10-13 mol/l-es koncentrációban nem volt hatékony. Viszont a betain (0,001 mol) csökkentette az L-Alanin ingerküszöbét, tehát hatékony volt, mivel más anyagok érzékelhetőségét megnövelte.

A tudományban különböző ingerküszöböket adnak meg. Nekünk horgászoknak ezek a koncentrációs adatok nem sok hasznot hoznak, mert csak annyit mondanak ki, hogy egy bizonyos mennyiség literenként a halnál reakciót vált ki. Hogyan akarjuk ezt kiszámolni? Nem tudunk térfogatokat megadni. Mihez akarunk viszonyítani. Az egész tavat vesszük vagy csak a bojli környékét? A legjobb alkalmazási mennyiséget csak horgászattal tudjuk kideríteni. Mi is úgy gondoljuk, hogy a pontyokat semmilyen attraktorral nem lehet nagy távolságról a helyünkre csalogatni. Mindig rá leszünk arra utalva, hogy a hal megtalálja a csalinkat vagy mi a halat. Viszont attraktorokkal tudjuk stimulálni a táplálékfelvételt, olyanokat amelyek stimuláció nélkül kimaradtak volna. Az amerikai harcsánál felfedezték, hogy 5 méteres távolságból a táplálékforrást ízzel és/vagy illattal érzékeli. Azt feltételezzük, hogy ez a pontynál is hasonlóan van. Nem szabad elfelejteni, hogy a tapasztalat a pontyot taníthatja arra, hogy bizonyos ízeket vagy illatokat elkerüljön. Tehát mindig rá leszünk kényszerítve, hogy változtassunk. Figyelembe kell azt venni, hogy a főzéssel a vízben oldódó anyagok a felületről lemosódnak. A horgon lévő bojlinak először meg kell oldódnia ahhoz, hogy ingerlő anyagok váljanak ki belőle.

Tehát duplán érdemes a főzést olyan röviden tartani amennyire lehet. Attraktorokat por formájában juttassuk bele a bojlikba (pl. betain) és a főzés után a külső héjra is juttassuk fel dip formájában. Különböző főzési idejű bojlikat is etethetünk együtt. Mesterséges flavourt (illatanyag) nyugodtan kihagyhatjuk, mivel vízben oldódó attraktorokat mint betaint és halproteint úgyis használunk. Továbbá is használhatunk jó ízű flavour-öket a biztonság kedvéért.

Robert Arlinghaus és Jürgen Meyer