Hogyhogy? Mi okból? Miért? - 5. rész

Zárásként Jürgen elmeséli elmúlt években szerzett gyakorlati tapasztalatait a természetes attraktorokról és a betainról:

Tapasztalataimat az alapanyagok és adalékanyagok sokéves tesztelésével és próbálgatásával gyűjtöttem. Ha az eredményes hozzávalókat megnézi az ember, akkor gyorsan egyértelművé válik, hogy bizonyos összetevők egyszerűen miért jók, pl. májliszt. A májban nagyon sok szabad aminosav és betain van. Ugyanez vonatkozik a halproteinekre, halkivonatokra, í­gy tovább... A májlisztet előszeretettel használom olyan vizeken, amelyen már nagyon sokat horgásztak bojlival vagy táplálékban gazdagok – és ezt nagyon jó eredménnyel. Májliszttel az eredményeim jelentősen jobbak voltak, mint a szokásos vagy a kész bojlikkal. Ez kiemelkedően a kész (gyári) bojliknál tűnt fel. Amikor kész bojlikat használtam, az eredmények az elején egész jók voltak. 2-3 nap után (horgászat vagy etetés) a fogások erősen visszaestek. A májlisztes bojlijaimmal ezzel szemben egyenletes eredményeket értem el és akkor is jól fogtam, amikor mások nem fogtak már semmit. Már hat éve használok májlisztet egy erősen meghorgászott 5 ha-os vizen. Édes, gyümölcsös, húsos, halas és fűszeres keverékeknél vetettem be és a legjobb eredményeket a fűszeres bojlikkal értem el.

Azáltal, hogy a barátaimmal már évek óta csak jó minőségű alapanyagokat használunk, a fogásaink Észak-Németország erősen meghorgászott vizein – amelyeket a sok és évek óta ismétlődő horgászatainkkal jól fel tudunk mérni – még mindig nagyon jók, annak ellenére, hogy más horgászok kész bojlikkal, vagy rossz minőségű saját bojlikkal kevesebbet és jelentősen rosszabbul fognak, mint évekkel ezelőtt. Egy vizen horgászok egy keverékkel (mix=bojli alapporok keveréke) hat éve és még mindig olyan fogós, mint az első napon. Véleményem szerint friss, jó minőségű és jól emészthető alapanyagok már önmagukban jó attraktorok.

Nos, akkor a betainhoz:
Robert elmesélte nekem, hogy nagyon sokat olvasott a betainról és a tudósok a kí­sérleteikben nagyon jó eredményeket értek el. Arról akart tudni, hogy hallottam vagy olvastam-e már róla. Egy véletlen folytán egy angol csalikereskedőnél láttam betaint és rendeltem magamnak egy kicsit. Ez 1998 tavaszán volt. A termék folyékony formában volt és egy neves angol gyártótól származott. Ezt a betaint kétszer vetettem be. Egyszer egy csatornánál, nagyon jól tudtam fogni. Fogtam 5 pontyot. Az összes többi horgász balra és jobbra mellettem (kb. 250 méter távolságra) nem fogott semmit. Több más általam ismert pontyhorgász sem fogott ezen a hétvégén semmit a csatornán. Tovább érdeklődtem és kiderí­tettem, hogy a betaint normál esetben por formában árusí­tják, ez egy kicsit nyugtalaní­tott mivel csak ez a folyékony betainom volt Angliából. Egy kicsivel később kaptam egy másik betaint egy angol csalikereskedőtől.

Ez barna volt és por, állí­tólag betain HCL. Egy kis idővel később kaptam egy cégtől gyógyszerészeti minőségű betain HCL-t , amely kinézetre szinte fehér volt és kristályszerkezetű, tehát teljesen más mint a horgásziparban forgalmazott állí­tólagos betain HCL. Tapasztalatból tudtam, hogy ilyen termékek az iparban mind ugyanúgy néznek ki, tehát biztossá vált, hogy nekem kell gondoskodni betainról ahhoz, hogy biztos legyek benne, hogy a helyes glycinbetaint alkalmazom. Egy idő után sikerült is. Időközben már 1999 volt. 1999. március 14.-én mentem először horgászni. Nem voltam elég bátor ahhoz, hogy a betaint bevessem és a régóta ismert csalikhoz nyúltam. Április 25.-e volt, mire az új betaint először kipróbáltam. Elmentem egy barátommal egy számomra addig ismeretlen 20 ha-os táplálékban gazdag ví­zre horgászni. Ezen a ví­zen 29 fontig fogtak halakat. Ezen az első horgászaton 5 pontyot fogtam 18, 23, 23, 34 és 34.400 font súllyal. Ez egy csodálatos túra volt. Ennek ellenére még mindig szkeptikus voltam a betainnal szemben. A következő horgászaton ezen a vizen fogtam egy további 30-ast a betainos bojlijaimmal, ami kedvet csinált a további teszteléshez. Két horgászat következett, amelyeken három halat fogtam 20 font felett. Na, ekkor ki akartam próbálni a betaint az új Liver & Marine keverékemben, hogy meg tudjam állapí­tani hogyan viselkedik a májliszttel és a halliszttel. Kiválasztottam egy olyan vizet, amelyben volt egy számomra érdekes nagy ponty. Kétszer etettem előtte és az emlí­tett pontyot (36.300 font legmagasabb súly) az első horgászaton megfogtam és ezen felül még egy 26-ost. Ezt a nagy halat csak nagyon ritkán akasztják meg és még ritkábban szákolják meg, mint a többi halat ezen a vizen. A következő a saját vizünk volt, ahol nagyon szí­vesen próbálok ki új csalikat, mivel ezt a vizet nagyon jól ismerem, emiatt jól ki tudom elemezni az eredményeket.

Nem etettem előtte, mivel ezen a helyen sok horgász etet. Ezt a horgászhelyet szinte egész évben "támadják". Tudtam, a többi horgásszal váltott beszélgetések végett, hogy jelen pillanatban nem sok mindent fognak. Általában horgászatonként 2-3 halat. A horgásszal aki ott horgászott gyorsan megegyeztem, hogy következő éjjel szeretnék én azon a helyen horgászni. Mikor a következő nap megérkeztem már este volt. Megtudtam, hogy az elmúlt éjszaka nem sok eredményt hozott és elővettem a botjaimat. Mivel az időjárás nem változott, ezért nem reméltem túl sokat. Egy ismerősömmel aki hozzám csapódott, elkezdtünk azon gondolkozni, hogy mi az oka ennek a "sikertelen időszaknak". Éppen megvitattuk a dolgokat amikor "megindult" a kapásjelzőm. Sajnos elvesztettem ezt az első pontyot. Lerövidí­tem: ezen az éjszakán 14 pontyot fogtam 34 fontig, aminek nagyon örültem és természetesen megerősí­tette a bizalmamat a betainban.

Összegezve:
Ez lett a legjobb év az idáig 14 éves pontyhorgász-karieremben, ami mellett kiemelkedően feltűnt, hogy az először emlí­tett 20 ha-os vizen csupán három horgász fogott hat különböző 30 font feletti halat az egész évben. Én magam ötöt fogtam ezekből, annak ellenére, hogy a többi horgász is ugyanannyi időt töltött a vizen és még a helyek száma is kevés, tehát a horgászok elég közel horgásznak egymáshoz. Ezen fogások között voltak olyan halak, amelyeket először fogtak meg. Én 5-15 gr betaint adtam 10 tojáshoz, úgy tűnik 5-10 gr elég.

Végeredmény: Az a véleményem, hogy a betainnal javulhatnak a fogásaink, de nem egy csodaszer. Továbbra is üresen maradhatunk betainnal is, ha nincsenek halak a helyünkön. Segí­t nekünk táplálékban gazdag vizeken, hogy a pontyok előbb szokják meg a bojlijainkat. Gyorsabban elfogadják a bojlit, ami általában a legnagyobb gond ilyen vizeken. De még mindig meg kell találni a pontyokat vagy a vonulási ösvényeiket. A betainnal még sokat lehet kí­sérletezni pl. dippelni vagy befújni vele a golyókat főzés után. A bojlik mennyiségét visszavehetjük és a horgászat napján megnövelhetjük. Ahogy látjátok, még sok játéktér van a kí­sérletezéshez. Ennyit idáig Jürgen Meyertől.

Összefoglalás:
Egy optimális csalinak meg kell felelnie a ponty táplálékigényeinek és egy optimális csalogatóhatással kell rendelkeznie. A következő anyagok valódi attraktorok a pontyok számára, csökkenő sorrendben:
  - Természetes kivonatok és természetes táplálékok (pl.: szúnyoglárva), rákok és kukacok (giliszták), de a
     kagylók és halak is (Green Lipped Mussel, halkivonatok, vizben oldódó halprotein, shrimpskivonat,
     szúnyoglárva  kivonat)
  - Olyan alapanyagok, amelyek nagy mennyiségben tartalmaznak szabad aminosavakat vagy proteineket
     (lehetőleg állati eredetű) (májliszt, hal és húsliszt, tejproteinek, vérliszt, vérplazma, sörélesztő)
  - Mesterséges aminosav keverékek, mint a glycinbetain, mesterséges kivonatok gerinc nélküli állatokból
  - Egyéni aminosavak (mindenekelőtt L-Prolin, glycinbetain, peptidek, vizben oldódó proteinek,
     nukleotidok)
  - Természetes anyagok (fűszerek, eterikus olajok, természetes flavour-ök - hiányzik a tudományos
     bizonyí­ték. Cukorvegyületek, sók egy vagy kétértékű ionokkal (konyhasó, feltételezve), oldószerek,
     alkoholok (nagyon csekély stimuláció, de éppen ebből állnak a szokásos flavourök (illatanyagok)).

Mivel az összetevőket az egyes és kettes ponttal kielégí­tettük, í­gy a szintetikus aminosav vegyületekkel a horgásziparból és a betainnal tovább javí­thatjuk a csalijainkat.

A fűszerek és a természetes flavourük (illatanyagok) is lehetnek adalékanyagok. A mesterséges illatanyagokat nyugodtan kihagyhatjuk, a tapasztalataink alapján, illetve még pénzt is spórolunk. Cukorvegyületeket illetve Sweetner-eket (édesí­tő) használhatunk, egészen addig, amí­g nem használunk túl sokat (nem adagoljuk túl). Nincs attraktor hatásunk, maximum táplálékpszichológiailag, enzimeknek, lecithinnek olajnak illetve zsí­rnak.
Taszí­tó hatásuk van: kellemetlen tapasztalat bizonyos í­zzel/illattal, keserűanyagoknak, erős savaknak illetve bázisoknak (kóstoljátok meg ezt ti is érzitek).

Ezen a területen is még sötétben tapogatózunk", a tudomány se kutatott illetve leplezett le mindent. De reméljük, hogy felvetettünk pár dolgot. Viszont ez minden olyan összetett, hogy sokszor nevetnünk kell, amikor szerzők el akarják nekünk magyarázni a pontyok világát. Akinek ez az egész túl "őrületesnek" tűnik, attól elnézést kérünk. Táplálék-stimulátorokkal orosz tudósok a pontyok növekedését 130-140%-al tudták növelni. Sőt pontylárváknál elérték a 150-200%-ot. Ennyi bizonyí­téknak elégnek kell lennie. Ha elmélet, akkor légy szí­ves tudományos háttérrel. A logikus gondolkozás meghozza.

Szép fogásokat!

Robert Arlinghaus és Jürgen Meyer