Oldódó bojlik 1. Rész

Megmosolyogatató számomra már a cí­m leí­rása is mert ha két évvel ezelőtt valaki azt mondja, hogy én az oldódó bojlikról fogok cikket í­rni akkor valószí­nüleg azt mondom neki, hogy szerezzen magának egy beutalót a sárga házba.

Aki ismer az tudja, hogy sose voltam túl jó véleménnyel az oldódó bojlikról , talán még itt a Pontyvilág hasábjain is hangot adtam ennek. Egyszerűen sose tartottam igazán bojliknak ezeket a szárí­tott tésztagolyókat - az idézőjelek se véletlenek - de igaz ami igaz lehet velük halat fogni, sőtt bizonyos körülmények között kimagasló eredményeket lehet elérni ezekkel a csalikkal, í­gy érdemes velük foglalkozni.

Bojlinak tekinthető?

Számomra talán ez az egyik leg sarkalatosabb kérdés, amire ha valójában egyértelmű választ adnánk akkor szerintem nagy borulásokat lehetne előidézni vele, főleg a versenysport köreiben. Mert ugye a bojli gyakorlatilag nem más mint egy főtt tésztagolyó, nem utolsó sorban a neve is az angol főzésből ered... na de ezt már sokszor leí­rtuk.
Ezzel szemben az oldódó bojlik valamilyen ragacs segí­tségével készülnek, legyen az melasz, cukorszirup, méz és még sorolhatnám. Ezt a kötőanyagot ví­zzel felhigí­tjuk, belerakjuk az olajokat, majd a lisztekből tésztát gyúrúnk és golyókat formálunk. A receptek összetételétől függően akár 2-3 hétig is kell ahhoz szárí­tanunk, hogy 2-3 órát kibí­rjon a hajszálon. Mitől lesz ez bojli?

1.: Főzni nem főztük, tehát mondjuk úgy a bojlik alapját képező hőkezelésen nem esett át.
2.: Ha ezeket a csalikat bojlinak nevezzük akkor a legtöbb pelletet is annak kéne, sőtt ha azt vesszük vannak olyan pelletek amelyeket a gyártás során gőzzel hőkezelik, tehát innetől kezdve azok közelebb állnak a bojlikhoz mint a mi oldódó bojlijaink . Ennek ellenére a pelleteket nem lehet használni a legtöbb bojlis versenyen az oldódó bojlkat igen. Érezzük az abszurdí­tást?
3.: Innentől kezdve már csak maximum azt mondhatjuk, hogy az oldódó bojli azért bojli mert kerek, na ezután akkor minden kerek csali bojli?

Érdemes ezen elgondolkozni és talán nem ártana szélessebb körökben is foglalkozni a témával. A legtöbb versenyszabályzat nem tiltja ezeket a csalikat, sőtt a bojlikkal veszi egy kalap alá, viszont úgy gondolom ha mindenki elgondolkodik az előző 3 ponton akkor a válasz elég egyértelmű. Sokmindennek nevezhető, de biztos nem bojlinak, talán inkább aszaltkának...

Az előnyök

Nem szeretném egy teljes cikken keresztűl a bojli vagy nem bojli kérdést boncolni, inkább foglalkozzunk ezeknek a csaliknak az előnyeivel.

1.: A legjobban összeállí­tott főtt bojli se dolgozik olyan gyorsan mint egy oldódó bojli , hihetetlen gyorsasággal oldódik, leválnak róla részecskék és a legkisebb mozás hatására a ví­zben ezek egy felhőt képeznek a csali körül. A halak szinte önfeldtlenül táplálkozhatnak a felhőben.

2.: Nem lehet vele túletetni a halat, gyakorlatilag folyamatos etetés mellet is biztosak lehetünk benne, hogy a 3 órával korábban bedobott golyókból gyakorlatilag egy kis etetőnyag maradt az iszapban, még akkor is ha nem járt olyan hal az etetésünkön amelyik felszí­vta volna őket még egész formában. A halak a szétoldódótt maradványokból nem tudnak mennyiségben táplálkozni, de mégis érzik az iszapban, í­gy azt folyamtosan keresik (amennyiben tetszik nekik).
Pont a gyors oldódás végett nem ajánlom, hogy csak és kizárólag oldódó bojlikkal etessünk, horgásszunk, mert a világ összes pénzét elszórhatnánk. Célszerű főtt bojlikkal kombinálni etetéskor, í­gy mindig van darabosabb táplálék a helyünkön. Természetesen tudunk olyan oldódó bojlit készí­teni amely összetétele nem nagyban tér el a főtt társáétől, csak az elkészí­tés módja különbözik alapvetően, de erről majd később.

3.: A méretválaszték teljes palettájával horgászhatunk egy időben . Mí­g a főtt bojlik esetében sokszor nem is gondolunk arra, hogy ha a huszas bojli nem megy akkor a méreten változtassunk, tehát felrakjunk egy 16-ost vagy netán 10-es golyót, az oldódó csali estében gyakorlatilag a folyamatos oldódásnak köszönhetően végigpróbáljuk a méretválasztékot. Sok esetben pont a méretváltoztatás hozhatja meg a kí­vánt sikert és nem a csali összetétele az elsőszámú probléma.

Felfűzünk egy 20-as oldódó bojlit a hajszálra és ha mondjuk 2 óra múlva kapásunk van akkor már lehet, hogy csak 10mm-es a golyó átmérője. Ismerőseim körében sokan számolnak be arról, hogy egy horgászat során szinte mindig ugyan akkor húzta el a hal az oldódó bojlit , amikor mondjuk már csak borsószem nagyságú volt. Ami talán ennél is érdekesebb, hogy sok nagy hal lesz az áldozata ilyen mini csaliknak, ennyit ahoz, hogy a nagy csali az egyenes út a nagy halhoz :).
A folyamatos etetésnek köszönhetően az etetésünkön is megtalálható az oldódó bojlik teljes méretválasztáka. Miután észrevettük, hogy például a kapások jellemzően 1 órával a bedobást követően jelenkeznek amikor a csalink mondjuk 15 mm-es, akkor ezt a holt időszakot kiküszöbölhetjük azzal, hogy a bojlikat előáztatjuk és úgy horgászunk velük. Tehát a parton megvárjuk mí­g leoldódik egy pohárban a látszólag sikeres méretre és csak azután csalizunk vele.

Behúzós horgászathoz is használható

Első körben dobálós gyors horgászathoz használtuk ezeket a csalikat amikor csak 1-2 napot vagy csak néhány órát tudtunk horgászni és természetesen versenyzéshez. Ha őszinte akarok lenni nem is gondoltam arra, hogy behúzós horgászatnál is beválhat. Néhány óra után leoldódik a csali a hajszálról és ha 400-ra vagyunk behúzva akkor nem csónakázhatunk állandóan oda-vissza ha ez idő alatt nem volt kapásunk, nem utolsó sorban zavarnánk az etetést is.

Teljesen addig ebben a hitben éltünk mí­g barátaim tavaj összel elmentek horgászni a Széki tóra és néhány nap horgászat után hí­vtak telefonon: Képzeld Gábor úgy fogjuk a halat, hogy főtt bojlival csalizunk és az oldódó megfelelőjével meg etetünk melléje és eszméletlen hatékony!
Szépen fogták a halat és nem csak az apraját, úgy néz ki az oldódó bojli ennél a módszernél is rejt még lehetőségeket, érdemes vele kí­sérletezni.

De nem mindig megoldás

Visszaolvasva az eddigi sorokat nem csodálnám, ha sokan azt hinnék, hogy ez a csoda amire vártunk. Megnyugtatok mindenkit, nem! Kétségtelenül hatékony lehet, viszont mint ahogy azt a horgászat már sokszor bebizonyí­totta nincsenek örökérvényű szabályok, amelyek mindig mindenhol beválnak.
Néhány hete futottam bele egy érdekes történetbe. Ismerőseim akiknek bojlit készí­tettem hí­vtak egy befejezett túra után: Gábor nem fogod elhinni mivel fogtuk a halat, nem az oldódóval se a friss néhány napos főtt bojlikkal hanem a tavaj őszi csont kemény főtt bojlikkal.
Természetesen mindhárom bojli összetétele megegyezett, kivéve az oldódónál szükséges módósí­tásokat. Érdekes módon se a friss magas nedvességtartalmú golyó, se az oldódó nem kellet a halaknak, mí­g a csont keménnyel meg fogták őket mí­g el nem fogyott. Egyetlen logikus magyarázata van az esetnek, a kagylók tehetnek róla! Az emlí­tett vizben nagyon sok a kagyló, a halak is tele voltak vele (a pontyzsákban nagymennyiségű kagylóhéjat találtak), í­gy valószí­nüleg a keményebb csalik természetazonosabbak voltak a halaknak.

Na ennyit a megoldásokhoz, minden ví­z más és meg kell ahhoz ismernünk, alkalmazkodnunk kell hozzá, hogy igazán sikeresek lehessünk!

Ami hihetetlen

Az oldódó bojlik esetében számomra talán a legnagyobb rejtéj, hogy miért működik akár egy hétig is és nem áll le róla a hal. Semmiféle hőkezelést nem végezünk a készí­tésünk során ami például az emésztés szempontjából lenne nagyon fontos, viszont elhagyjuk a tojást ami előnyös lehet! Ezzel kapcsolatban mindjárt lenne egy kérésem, csak azt ne í­rja senki, hogy a szobahőmérsékleten történő szárí­tás a hőkezelés ezeknek a csaliknak az esetében!

Számos főtt bojlinál is észrevehető, hogy ha nem megfelelő az összetétele, mondjuk csak egy nagy szénhidátbomba akkor jellemzően néhány nap után abbamaradnak a kapások. A gyors szénhidrátokról már korábban í­rtam...
Lehet, hogy jóval nagyobb jelentősége van a recept összetételének, a kiválasztott liszteknek mint a hőkezelésnek (esetünkben a főzésnak vagy párolásnak)?! Ez az egyedüli logikus magyarázat! A főtt bojlik esetében tudjuk mi a különbség egy jól összerakott recept és egy csapágygolyó között.

Első kí­sérletek

Barátaim akik először mondták, hogy készí­tsek oldódó bojlit adtak néhány tippet az addigi tapasztalaik alapján. Mik azok az alapanyagok amelyek nekik beváltak és melyek esetében vették észre, hogy nem lett tőle jobb a csali, vagy éppen nehezen lehetett dolgozni a tésztával.
Ezen az úton elindúlva készí­tettem el az első oldódó bojlikat, hát elmondhatom, hogy annyit szerintem még nem káronkodtam mint azon a délutánon. Vagy ragadt vagy tört a tészta, az elő kinyomásnál a leghosszabb hurka amit össze bí­rtam hozni az kb 5cm hosszú volt, megszenvedtem vele és néhányszor elismételtem, hogy többet ilyet nem csinálok....

Szerencsére ezt nem tartottam be, mert azóta számtalanszor értünk el szép eredményeket oldódó bojlikkal , de az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a jelenlegi recepteknek már sok köze nincs az eslő kí­sérleteknél használt keverékekhez.

Rájöttem, melyek azok az alapanyagok amelyeket jól lehet használni és hogy vannak olyan lisztek amelyekt jobb kihagyni ezekből a csalikból. Az adagolások is teljesen másak mint egy főtt bojli esetében, mí­g ott 20% kukoricacsí­raörlemény tésztásí­t és lezárja a bojlit, oldódó recepteknél nyugodtan használhatunk ennyit. Mindent összevéve olyan 20%-os módosí­tással lehet a jól összeállí­tott főtt bojlireceptből oldódó bojlireceptet készí­teni, amelyik jól működik hosszú távon is. A következő részben bemutatok néhány receptet és még tartogatok néhány meglepetést az oldódó bojlikkal kapcsolatban.

Honyák Gábor

Fél óra után.

Egy óra után.

Másfél óra után.

Két óra után.

Két és fél óra után.

Három óra után.

Ne feledjük, hogy a kí­sérleteket akváriumban végeztük! Egy tóban vagy folyóban ví­zmozgástól függően az oldódás akár két háromszor ilyen gyors lehet!