Oldódó bojlik 2. Rész

A júliusi Pontyvilágban az í­rásom végén már röviden emlí­tést tettem az első gyúrásokról, amikor megpróbálkoztam az első néhány kg oldódó bojli elkészí­tésével. Szerencsére több barátom is adott néhány tanácsot - ők jóval nagyobb tapasztalattal rendelkeztek akkoriban ilyen téren – és í­gy utólag bele sem merek gondolni, hogy mi történt volna ezen tanácsok nélkül.

Oldódó kontra főtt

Az oldódó bojlik sokban hasonlí­tanak a főzött társaikhoz. Ha egymás mellé rakunk két receptet, akkor talán az egyik legnagyobb különbség í­gy első ránézésre, hogy nem használunk tojást az oldódó receptekben. A többi eltérés akár apróságnak is tűnhet, de azért vannak olyan dolgok amire érdemes odafigyelni.

Sima főtt bojlik esetében szerintem könnyű egy jó tésztát összerakni ami fogós, jól dolgozik a ví­zben és egyben könnyű vele dolgozni. Egyszerűen használjunk tejfehérjéket, szójalisztet és kukoricacsí­rát kötőnek és ha ésszel adagoljuk akkor nem lehet gond az állaggal.

A szokásos megoldás főtt bojliknál:
10% Kazein
5% Laktalbumin 80
10% Kukoricacsí­ra-őrlemény
10% Szójaliszt

Barátaim felhí­vták rá a figyelmemet, hogy a szójalisztet hagyjam ki a receptből és emeljem meg valamelyik szénhidrátkötő arányát, vagy rakjak bele pl. kukoricalisztet...
A kukoricacsí­ra-őrleményt már régóta használjuk bojlikban és magok megragasztásához egyaránt – jól ragaszt – viszont ha ví­zzel érintkezik egyből oldódóik és nem utolsó sorban szereti a ponty.

Az első receptekben lépésről-lépésre megemeltem a kukoricacsí­ra-őrlemény arányát, mí­g a többi alapanyaghoz nem nyúltam hozzá:
10% Kazein
5% Laktalbumin 80
20% Kukoricacsí­ra-őrlemény

Sajnos a végeredmény még mindig nem volt rózsás, még megközelí­tőleg sem hasonlí­tott a tészta állaga a már megszokott főtt társaikhoz. A tejfehérjék másképpen viselkedtek mint a tojásos tésztáknál - elkezdtem kí­sérletezni - csak egy-egy alapanyagot kevertem össze ví­zzel, hogy lássam hogyan viselkednek...
A kazeinnek látszólag messze nem volt akkora jelentősége mint a laktalbuminnak, és a csí­rát is lehet még emelni anélkül, hogy negatí­v hatása lenne. Természetesen túlzásba sem szabad vinni a kukoricacsí­ra-őrleményt, mert akkor meg a szárí­tásnál lesznek gondjaink, azaz megrepednek a csalik.

így született a következő alap:
5% Kazein
7% Laktalbumin 80
22% Kukoricacsí­ra-őrlemény
Ami a legnagyobb öröm volt számomra, hogy megnőtt a hurkák hossza anélkül, hogy törtek volna és végre könnyebben lehetet dolgozni a tésztával.

A tojás helyettesí­tése

Az oldódó bojlik megkötéséhez az alapanyagokon túl valamilyen ragacsot használunk ví­zzel keverve, aminek az adagolása a bojlik oldódási idejét is befolyásolja. Itt a választék elég nagy a különböző cukorszirupoktól kezdve a melaszig, de akár használhatunk mézet is. A lista talán végtelen, mert számos cukorszármazék alkalmas a feladatra és ezt szépen bemutatják a horgászboltok polcain is. Mint ahogy azt az alapanyagok és aromák világában is megszokhattuk az árak szórása megegyezik a kí­nálat nagyságával.

Ha valaki felkapta a mézre a fejét, hogy az milyen drága, az még nem látta néhány horgászboltban kapható termék árát. Lehet, hogy túlzásnak tűnik ez a kitérő, de ha ellátogatunk néhány honlapra és horgászboltba, akkor láthatjuk, hogy az egy kg szárazanyaghoz szükséges szirup ára 90 és 1800 Ft között lehet. Igen, a számok nem elí­rások és tényleg a hússzorosát is fizethetjük ugyan azért az anyagért, vagy mondjuk úgy ugyanazért a végeredményért. így lesz a bojli készí­tés drága....

Ennek tükrében az 1500 Forintos méz nem is olyan drága, mert abból kb. 15 dkg kell egy kg szárazanyaghoz (plusz a ví­z) í­gy ebben az esetben is megússzuk 225 Ft-ból, ami a horgászboltokban kapható termékekhez viszonyí­tva a kedvező árfekvésűekhez lehetne sorolni.
Ne higgyünk a csodában, ha azt el is akarják adni nekünk, egyik szirup vagy oldat sem ér (egy kg szárazanyagra vetí­tve) mondjuk 1000 Ft-ot!

Tehát kiválasztottuk a cukorszirupot amit használunk, én ebből 15 dkg-ot mérek ki majd hozzákeverek 2 dl vizet, 20-25 ml olajat és néhány ml esszenciális olajat. Ezt a keveréket hozzáöntöm egy kg szárazanyaghoz majd jól átgyúrom, ha nem megfelelő a tészta állaga, akkor még öntök hozzá óvatosan vizet és hagyom kicsit állni. A tésztát az oldódó bojlik esetében jóval lágyabbra kell elkészí­teni mint azt a főtt bojliknál megszokhattuk, és azon se lepődjünk meg ha egy kicsit ragad.
Én sima csapvizet szoktam használni és nem vettem észre különbséget az ásványví­zzel szemben. Ilyen cukorszirup adagolás mellett 1-2 hét szárí­tás után kb. 2-3 órát bí­rnak az oldódó bojlik a hajszálon.

Amennyiben a szirup mennyiségét növeljük és kevesebb vizet használunk az oldódás idejét is kitolhatjuk és természetesen minél hosszabb ideig szárí­tjuk őket annál lassabban oldódnak. Van azért egy egészséges középút ami szerintem a 15 dkg és a kb. 2 hetes szárí­tás. Kí­sérleteztünk egész hosszú szárí­tásokkal egészen fél évig és az oldódási időt 12 órára is kitoltuk, de volt olyan mix amelyik az ilyen hosszú szárí­tást követően a ví­zbeéréskor megrepedt, mert olyan gyorsan vette fel a vizet.

Természetesen ezek az oldódási idők és adagolások az általam kikí­sérletezett és felhasznált alapanyagok és mixek esetében érvényesek!

Nézzünk néhány receptet

Az oldódó bojliknál is megtalálhatóak ugyanazok a bojlití­pusok, mint a főtt bojliknál. Itt is vannak fűszeres, májas és algás bojlik, most ezekből csippentek ki egy-két receptet.

Fűszeres oldódó:

5% Kazein
7% Laktalbumin 80
22% Kukoricacsí­ra-őrlemény

5% Sörélesztő
10% Vitamelo
10% Tökmagliszt
10% Max Birdy
21% Garnélaliszt
10% Robin Red

15 dkg szirup/kg szárazanyag
2 dl ví­z/kg szárazanyag
20 ml kukoricacsí­ra olaj/kg szárazanyag
3ml feketebors olaj/kg szárazanyag

Ez a recept a legütősebb tavasszal melegedő ví­zben és ősszel. Meglehetősen zsí­ros a tésztája a magas Robin Red tartalomnak köszönhetően, ezért lassabban szárad mint egy átlagos recept, viszont könnyű vele dolgozni.

Májas oldódó:

5% Kazein
7% Laktalbumin 80
22% Kukoricacsí­ra-őrlemény

15% Max Birdy
10% Vitamelo
20% Lazacliszt
15% Garnélaliszt
3% Őrölt feketebors
3% Májliszt

15 dkg szirup/kg szárazanyag
2 dl ví­z/kg szárazanyag
25 ml kukoricacsí­ra olaj/kg szárazanyag

Nyugodtan használjuk a májas receptet egyész éven át, a főtt megfelelőjével ellentétben abszolút nem vettem észre időjárással kapcsolatos érzékenységet. Ha bárki kí­sérletezni szeretne, nyugodtan emelje a májliszt arányát akár 5%-ra.

Algás oldódó:

5% Kazein
7% Laktalbumin 80
22% Kukoricacsí­ra-őrlemény

10% Max Birdy
5% Sörélesztő
10% Vitamelo
20% Lazacliszt
18% Vörössügérliszt
3% Spirulina

15 dkg szirup/kg szárazanyag
2 dl ví­z/kg szárazanyag
25 ml kukoricacsí­ra olaj/kg szárazanyag
2ml fokhagymaolaj/kg szárazanyag

Amikor elérték a vizeink a 18-20 Celsius fokot, akkor ez a bojli már nem maradhat otthon. A halak meghálálják! Nem érzékeny az időjárásra és rekordfogásokra képes.

Ne higgyünk abban, hogy az oldódó bojlik összetétele egy égi csoda és ennek megfelelően az áruk csillagászati. Az előzőekben felsorolt receptek nagyságrendileg 2000-2500 Ft/kg-os árból kihozhatók és ennél többet nem is igen érdemes a bojlikra áldozni. Számomra teljesen irreálisak az 5000 Ft/kg-os árak, nem tudom elképzelni hogy milyen csodát raknak bele – ja igen, mondjuk 1500 Ft-nyi szirupot kilónként. Akkor már inkább veszek 5000-ért 1 kg bélszint és eszek egy jó tatárt... Ügyeljünk az ésszerű határokra!

Mire érdemes odafigyelni

Ahogy azt már emlí­tettem van pár dolog amire érdemes odafigyelni. Nem használunk pl. szójalisztet.
Sörélesztőből nem használunk jellemzően többet mint 5%, mert morzsalékossá, törékennyé teszi a tésztát.
Jót tesz a tésztának ha kicsit zsí­rosabb – könnyebb vele dolgozni - í­gy előnyben részesí­tem ennek megfelelően azokat az alapanyagokat, amelyek megfelelően zsí­rosak, úgy mint pl. a Vitamelo.
Kukoricacsí­ra-őrleményből még nem használtam többet mint 22%

A többi meg már ránk van bí­zva, hogy mivel szeretnénk kí­sérletezni, de természetesen itt is igaz az ami a főtt bojliknál, feleslegesen ne rakjunk bele kötőanyagokat!

Ami megér egy próbát

Gyakorlatilag ilyen szárí­tott golyókat bármiből lehet csinálni, a lehetőségek tárháza kimerí­thetetlen. Van pl. egy kedvelt etetőanyagunk? Rakjuk bele a már emlí­tett szirupmennyiséget ví­zzel és olajjal keverve és készí­tsünk belőle golyókat. Itt is olyan etetőanyagokat részesí­tenék előnyben, amelyek tartalmaznak hallisztet. Biztos nem mindegyik etetőanyag alkalmas rá és lehet hogy kell még hozzá valamilyen alapanyagot rakni. Egy fél kilóval könnyedén letesztelhetjük!

Egy kis példa az oldódó bojlik hatékonyságára

Nem az én műfajom az élménybeszámolók í­rása, mert úgy gondolom nehéz érdekesen megí­rni úgy, hogy ne ugyanolyan legyen mint az előző 100 amit olvasott az ember.
De kevés olyan dolog szemléltethetné jobban az oldódó bojlik hatékonyságát mint a háromnapos horgászatunk, amelyet július első hétvégéjére szerveztünk.

Mint minden évben, idén is részt veszünk Móron az Ezerjó Major horgásztavon a Silverbaits kupán. Ezért is szerveztünk egy háromnapos horgászatot, amelyen három oldódó bojlit szerettünk volna tesztelni a verseny előtt Móron. Lefoglaltunk egy közepes helyet a Móri ág elején ahol hárman horgásztunk. Három bóját helyeztünk el kb. egymástól 15 méterre szándékosan egy vonalban, hogy jobban látszódjon a különbség.
Vittünk magunkkal 3x10 kg etetőanyagot és 3x10 kg bojlit. Megetettük etetőanyaggal és néhány marék bojlival a helyeket és péntek délután 5-kor elkezdtük a horgászatot. Lényeg a lényeg, kb. két órával később elkezdtek a bójáink élni. Minden kapást és halat í­rtunk, hogy melyik bójáról és melyik bojlival jött. Minden hal vagy kapás után dobócsővel ráetettünk az adott bójára egy marék bojlit, este és reggel pedig etetőanyaggal etetünk.

Vasárnap reggel 10-ig horgásztunk, tehát kb. 41 órát és ez idő alatt volt 174 kapásunk amiből megfogtunk 122 halat. Ha valaki visszaosztja az órákra, akkor el tudja képzelni milyen horgászatban volt részünk. A kisebb halakat saccoltuk a nagyobbakat mértük, de í­gy is 430 kg felett fogtunk. Első éjszaka egyikünk sem aludt, majd második éjszaka 2-3 órára mindegyünk beájult felváltva, volt olyan hogy három bottal fárasztottunk és még sorolhatnám...
Ami talán még érdekes, hogy ez idő alatt eletettük a 30 kg etetőanyagot és kb. 18 kg bojlit. Tudom ez az anyagmennyiség akár soknak is tűnhet, de vegyük figyelembe mennyi halat fogtunk és ennek függvényében mennyi hal lehetett az etetésen! így nézve szinte elenyésző a mennyiség.
Ilyen eredmény főtt bojlival elképzelhetetlen lenne, gyakorlatilag folyamatosan a helyünkön volt a hal és ahogy etettünk úgy fogtuk őket. Természetesen ehhez egy olyan tó is kell mint Mór, ahol ilyen halállomány van.

Mindent összevetve

Az oldódó bojliknak abszolút meg van a helyük a horgászat világában és megfelelően használva szép eredményeket lehet velük elérni, legyen az egy hétvégi horgászat vagy egy verseny, de a bojlikhoz sok közük nincs.
Akármennyire is óvatoskodunk a főtt bojliknál a főzéssel roncsolunk és ez biztos, hogy nem segí­ti a bojlikat. Ezzel szemben az oldódó bojliknál részben hiányzik a hőkezelés viszont ennek köszönhetően nem is rongálunk , az meg vitathatatlan hogy hihetetlen gyorsan dolgoznak a ví­zben és nem lehet velük túletetni a halakat.
Mire ez a cikk megjelenik augusztusban, addigra túlleszünk a Móri versenyen, kí­váncsi leszek hogyan fogadják-fogadták a halak az oldódó bojlijainkat , persze a jó eredményhez egy jó hely is kell!

Honyák Gábor